A habképző szerek fő összetevői felületaktív anyagok, amelyek a folyadék felületi feszültségének csökkentésével működnek, ezáltal lehetővé téve, hogy a gáz buborékokat képezzen benne. Az általánosan használt felületaktív alapanyagok közé tartoznak az anionos típusok,{1}}mint például a nátrium-lauril-szulfát (SLS) és a nátrium-lauril-éter-szulfát (SLES); kationos típusok-, például kvaterner ammóniumsók; nem -ionos típusok-, például zsíralkohol-etoxilátok (LAE) és zsírsav-gliceridek; és ikerionos típusok,-például aminosav-származékok. Ezek a nyersanyagok határozzák meg a habosítószer habképző képességét és habstabilitását, ugyanakkor befolyásolják a konkrét alkalmazási környezetet is, -például élelmiszerekben, tisztítószerekben vagy kozmetikumokban.
A hab térfogatának és élettartamának növelése érdekében a készítménybe általában segédhabképző szereket is beépítenek. Ezek a segédanyagok közé tartoznak a természetes fehérjék (pl. tejsavófehérje, ovalbumin), poliszacharidok (pl. xantángumi, guargumi), glicerin és szacharózszármazékok. Az oldat viszkozitásának növelésével és a gáz{6}}folyadék határfelület tulajdonságainak módosításával ezek a segédanyagok finomabb habszerkezetet hoznak létre, amely kevésbé hajlamos a repedésre; különösen széles körben használják az élelmiszer- és kozmetikai iparban.
A felületaktív anyagokon és a segédhabosítószereken kívül a készítmények gyakran tartalmaznak stabilizátorokat vagy sűrítőanyagokat, amelyek célja a hab szerkezeti integritásának megőrzése. A kategória gyakori összetevői közé tartozik a nátrium-karboxi-metil-cellulóz, a xantángumi és a karbomerek; ezek az anyagok növelik a folyadék viszkozitását és késleltetik a buborékok összeolvadását és felszakadását, ezáltal meghosszabbítják a hab élettartamát. Az adott alkalmazástól függően illatanyagok, színezékek vagy tartósítószerek is hozzáadhatók annak biztosítására, hogy a habképző szer esztétikus megjelenést és biztonságot nyújtson a használat során.
